お茶 Tea

○（まる）ですか、×（ばつ）ですか。 Igaz vagy hamis?

• １）日本にお茶が伝わったのは今から1000年以上前のことである。
• ２）お茶が日本に伝わると、お茶は特に庶民の間で人気の飲み物となった。
• ３）日本の一人当たりの緑茶消費量は世界1位である。
• ４）首都圏では3分の2以上の人が毎日緑茶を飲む。
• ５）日本で一般的に飲まれている煎茶は、中国などでもよく飲まれている。

 

• 1) Már több, mint ezer évvel ezelőtt behozták a teát Japánba.
• 2) A tea főleg a köznép körében lett népszerű a behozatalát követően.
• 3) A japánok fogyasztják a legtöbb zöld teát egy főre számolva a világon.
• 4) A nagy tokiói agglomerációban élő emberek kétharmada fogyaszt zöld teát mindennap.
• 5) A szencsát, a legtöbbet fogyasztott teát Japánban, Kínában is sokan isszák.

答え

• １）○ 正確にいつお茶が日本に伝わったかは明らかにされていないが、1000年以上前に中国から伝わったという説が有力である。
• ２）× お茶は長い間支配階級の間で飲まれる高級品であった。 庶民の間でも飲まれるようになったのは、今から300年ぐらい前のことである。
• ３）○ 日本では一人当たり年間650グラムもの緑茶を消費している。（http://www.o-cha.net/japan/teacha/detail_j.asp?id=125）第2位はベトナム、3位は中国と、緑茶は主に東アジアの国で飲まれている。
• ４）○ 首都圏で行われたあるアンケートの結果、72.3％の人がほぼ毎日お茶を飲んでおり、さらに一週間に一回以上飲む人を合わせると、この割合は89.6％となる。（http://www.o-cha.net/japan/teacha/detail_j.asp?id=126） 緑茶の消費は食生活の多様化とともに減少傾向にあるが、中高年層を中心に依然として高い人気を誇っている。
• ５）× 日本でよく飲まれている煎茶は、蒸して製造する点で独特であり、生産消費ともにほぼ日本国内に限られている。 煎茶は70度前後のお湯で淹れ、1，2分待ってから浸出のがよいとされる。

Válasz

• 1) ○ Bár még nem tudjuk, hogy pontosan mikor hozták be, azért a legelfogadottabb vélemény szerint legkésőbb 1000 évvel ezelőttről, Kínából származik a tea.
• 2) × A tea évszázadok során luxusital volt, amelyet csak az uralkodó osztályba tartozó emberek engedhettek meg maguknak. Csak kb. 300 évvel ezelőtt kezdett teázni a köznép is.
• 3) ○ Japánban egy emberre számítva évente kb. 650 gramm zöld teát fogyasztanak. A második legtöbbet fogyasztó ország Vietnam, a harmadik pedig Kína, így a zöld teát főleg Kelet-Ázsiában isszák.
• 4) ○ Egy a Tokió agglomerációjában végezett felmérés szerint az emberek 72,3%-a szinte mindennap, 89,6%-a pedig legalább egyszer egy héten iszik zöld teát. Bár egyre kevesebb zöld teát isznak a japánok az étkezési szokások változása miatt, még mindig népszerű főleg az idősebb emberek között.
• 5) × A szencsát, Japánban a legáltalánosabban fogyasztott zöld teát többi tea gyártási módszerétől eltérően gőzöve gyártják. Főként Japánban gyártják és fogyasztják, máshol nem nagyon jellemző. A szencsát kb. 70 fokos vízzel szokták készíteni és egy-két perc várakozás után válik ihatóvá.

着物 Kimono

○（まる）ですか、×（ばつ）ですか。 Igaz vagy hamis?

• １）着物は体のラインを強調して見せるタイプの服である。
• ２）日本人はみんな着物を一人で着ることができる。
• ３）着物は真ん中で左右を合わせて帯で固定するが、右と左とどちらが下になるようにするかは、男性と女性で違う。
• ４）お年寄りの大多数は、現在でも日常的に着物を着用している。
• ５）日本人が着物をあまり着なくなったのは、第二次世界大戦以降のことである。

 

• 1) A kimonó olyan típusú ruha, amely jól mutatja a hordónak a teste vonalát.
• 2) Minden japán képes egyedül felvenni a kimonót.
• 3) A férfi és a női viseletet az különbözteti meg, hogy a kimonó köpönyegét melyik oldalát hajtják először,
• 4) Az idősebb emberek nagy része még manapság is hordja a kimonót a mindennapi életében.
• 5) Csak a második világháború után a japánok leszoktak a kimonó viseléséről.

答え

• １）× 着物は洋服とは対照的に、体のラインを隠すタイプの服である。 ウエストに当て布をするなどして、できるだけ体を平な状態にするが、これは着崩れを防ぐためである。
• ２）× 着物の着付けは難しく、自分で着付けができる人はあまり多くない。 着物を着る必要があるときは、一般的にはプロの着付け師などにお願いする。 また、着付けを勉強するための学校もある。
• ３）× 男女ともに右が内側になるように合わせる。 左を前にするのは死者を葬るときなどであり、縁起が悪いとされている。
• ４）× 着物は、値段が高く扱いにくいこと、また動きにくいため現代社会の実情に合わないことなどから、どの世代においてもあまり着られなくなってきている。
• ５）○ 日本に洋服が入ってきたのは約100年前のことである。 一部の層には洋服が浸透したが、戦前は日常生活においては着物を着るのが一般的であった。 戦後のアメリカ軍による援助物資の洋服が流入したことなどにより、洋服が一般的に着られるようになった。

Válasz

• 1) × A kimonó a legtöbb nyugati öltözéktől eltérően nem követi a test vonalát, szabásvonala szögletes. Azért tesznek pl. törülközőt a derékra, hogy a test egyenesebb legyen. Ha egyenes a test vonala, akkor sokáig megmarad az eredeti alakja.
• 2) × Elég nehéz felvenni kimonót, és kevesen tudják segítség nélkül. Általában a profi kimonó öltöztetőt kérjük, amikor fel kell venni a kimonót. Olyan speciális iskola is van, ahol tanítják a kimonó öltöztetés módját.
• 3) × A nőknél és a férfiaknál egyaránt a köpeny jobboldali végét hajtják rá a baloldalira (fordítva csak a halottak felravatalozásán szokás, élő személynek balszerencsét hoz).
• 4) × Manapság elég ritkán hordják a kimonót nemzedéktől függetlenül, a következő okok miatt: először is nagyon drága és nehéz kezelni (pl. mosni). Azután nem könnyű mozogni a kimonóban, tehát nem alkalmas a mai sietős társadalomban.
• 5) ○ Kb. 100 évvel ezelőtt hozták be európai stílusú ruhákat Japánba. Egy bizonyos társadalmi osztályban nagy divat lett az európai ruha, de azért emberek többsége maradt a kimonónál egészen a második világháborúig. A háború után nagy hiány volt a ruhapiacon is, és sok ruhát kaptunk Amerikából. Onnantól kezdve az európai ruha általánosabb lett, mint a kimonó.